Egy jiddise Medina
Israel Shamir: 2001,
szeptember 20.
Az ártatlanok tömeges lemészárlása fenyegeti a világot. Ádám és Éva
által való embertestvéreink százezreit, de meglehet, hogy millióit is a
géppuskatuz, a napalm, vagy atombomba általi halál veszélye fenyeget.
Fiúkat és leányokat, meg nem-született csecsemoket, és öregeket
helyeznek el a bosszúállás Istenének oltárán, hogy azokat annak fopapja
szertartásszeruen meggyilkolja. Az idozítés tökéletes. A zsidó újév;
Rosh Hashanah, utáni tíz napot a Felindulás Napjainak nevezik. A
tizediket nap, Yom HaDin, vagyis az utolsó ítélet napja.
Bush, amerikai elnök,
ezt a vállalkozást keresztes hadjáratnak nevezte. Ez a kifejezés
Aquitaine lovagjait és az ájtatos frank harcosokat idézi, akik a
keresztényi engedelmesség keresztjével a vállukon és a Szuz nevével
ajkukon, indultak el a hosszú zarándokútra. A valóság persze sokkal
kegyetlenebb volt. A keresztes háborúk nyugati Jihad volt és nagyon sok
vérontással járt. A keresztesek vadak voltak és fegyelmezetlenek.
Kifosztották az akkori világ legszebb keresztény városát,
Konstantinápolyt és vérrel áztatták el Jeruzsálem szent földjét. A
keresztes háborúk krónikása Caeni Radulf a következoket írta keresztes
fegyvertársainak a szíriai Maarra városában véghezvitt cselekedeteirol:
"kisdedeteket sütöttek meg nyárson és felfalták oket." Valóban
martalócok voltak, de nem szeretném, ha ezeknek a kereszteseknek a
hírnevén csorba esne a George W. Bush általi keresztes hadjárattal való
azonosítás miatt. A középkori keresztes hadakat nem a bosszúból sarkalta.
Semmi sem áll olyan távol a keresztény tanítástól, mint a bosszú. Azt is
mondhatnánk, hogy a bosszú a keresztény tanítás ellentéte. Az
evangéliumi tanítás középpontjában a bosszú elutasítása áll, és ez a
különbség a zsinagóga és testvér vallása, a kétezer éve létrejött
keresztény egyház között.
A két vallás közötti
különbség maghatározó jellegu. Míg a keresztényeket az ellenük való
vétkezokért imádkoznak, a zsidók a bosszúra sóvárognak. A huszadik
század tudatosan eloidézett eszmei zurzavarában, a keresztényeket arra
oktatták, hogy a zsidók a Messiást várják, aki Jézus. A keresztények
abban hisznek, hogy a Messiás elérkezett, és ismét el fog jönni, míg a
zsidó vallás szerint a Messiás még nem jött el. A Judo - Keresztény
tanítás szerint, mindössze ez a különbség a két vallás között. A valóság
azonban egészen más. Krisztus azért jött el, hogy megváltsa a világot,
míg a Messiás azért jön el, hogy bosszút álljon. A fenti
megállapításokat a zseniális izraeli tudós, Prof. Israel Jacob Yuval, a
Héber Egyetem tanára dokumentálja a "Két nemzet a te méhedben" címu
könyvében.(i) A "bosszú általi megváltás" amint azt Yuval nevezi, az
európai zsidók, a farizeusi források alapján honosították meg. Ez a
felfogás képezi a zsinagógák tanításainak alaptételeit. Dr. Israel Yuval
könyvét a szerzo izraeli munkatársai nagy megelégedéssel fogadták, az
amerikai zsidó tudósok pedig utálták. Dr. Ezra Fleischer, szenvedélytol
elragadtatott bírálatának záró sorai így hangzanak: "jobb lett volna, ha
ezt a könyvet ki sem nyomtatják, de ha már kinyomtatták, feledésre kell
ítélni."
Mondanivalójának
bizonyítékául Prof. Yuval több osrégi zsidó forrást idéz: "A napok
beteltével (a Messiás megérkezésekor) Isten megsemmisít, megöl, kiirt
minden nemzetet, kivéve Izrael fiait"(egy tizenharmadik századbeli német
zsidó írása a Sefer Nitzahon Yashan-ban.) Egy vallási költo Klonibus
Judah látomása szerint, Isten kezei tele vannak a nem-zsidók
holtesteivel. A tizenegyedik századbeli zsidó ellenes támadásokat
megelozo idoszakban, a zsidó források még a fentieknél is véresebb és
pusztítóbb látomásokat tartalmaznak.
Száz évvel a
keresztes hadak zsidók elleni támadásait megelozoleg, Simon Yitzhak arra
kéri Istent, hogy fogja kardját és gyilkolja meg a nem-zsidókat. A
nem-zsidók megsemmisítésére az európai zsidó bölcsek átkokat fogalmaztak
meg a keresztények és Krisztus ellen, amelyeket a zsidó húsvét, az
Ítéletnapi szertartásoknak, sot a hétköznapi imák szövegeinek is szerves
részét képezték.
A fentiekbol az
következik, hogy Bush elnök meghirdetett bosszúhadjárata a keresztény
tanítással ellentétes, ige ellenes cselekedet. Van, aki azt mondaná,
hogy Bush elnököt és az amerikai vezetoket a zsidók manipulálják, akik
bosszúról álmodoznak. Ezek az állítások nem alaptalanok, hiszen
közvetlenül a Wall Street elleni (2001. szeptember 11.) kamikaze
támadások után, Bibi Nataniyahu azt nyilatkozta, hogy az "nagyon jó
nekünk(ii)." Ariel Sharon pedig megkísérelte a palesztinokat Osama Bin
Ladenhez hasonlítani. Az izraeliek Bagdad és Teherán bombázását
követelik, Észak Korea, Szudán és minden olyan állam megtámadását
követelik, amely nem engedelmeskedik, Tel Aviv, vagy Washington
parancsainak.
Napjaink misztikusa
ezt nem nevezné manipulációnak, hanem annak névértéke szerint a
Bosszúállás Messiás eljövetelét látná benne, aki baljóslatú G. W Bush
személyében jelenik meg. A Bosszúállás Messiása a keresztény
hittudományban Antikrisztus néven ismeretes. A keresztény hittudósok
megkísérelték felderíteni ennek az apokaliptikus jelenségnek a titkát.
Damaszkuszi Szent János jóslata szerint: Az Antikrisztus eljön a
zsidóknak és a zsidókért."(Damaszkusi Szent János az Iszlám barátja volt
és a muzulmánoknak úgy tanította az öröklétu Korán tanait, mint a
kereszténységnek a logosz szerinti értelmezését.) Az egyházi atyák úgy
értelmezték az Antikrisztus eljövetelét a Judaizmus gyozelmével,
azonosították. A X. században, Bizánci Szent András jóslása szerint "Izrael
királysága újjá születik és onnan lészen az Antikrisztus eljövetele."
Az Egyesült
Államokban keresztény hívok millió érzik az apokalapszis veszélye és
Izrael közötti összefüggést. Tudják, hogy az Antikrisztus a Második
Eljövetelhez vezeto út elso fejezete, de papjaik félrevezették oket és
az Antikrisztus oldalára álltak. Elfeledték az Ember Fiának szavait: "Az
embernek fia jóllehet elmegy, amint meg van írva felole; de jaj annak az
embernek, a ki az embernek Fiát elárulja; jobb lenne annak az embernek,
ha nem született volna."
A zsidó naptárban
két nap van megjelölve, amelyek a bosszúra leginkább alkalmasak. Az
egyik Purin napja, amikor Esther szerint a zsidók 75, 000 nem-zsidót
gyilkoltak le Perzsiában. A brooklini és hebroni Dr. Baruch Goldstein
Purin napján gyilkolta meg a muzulmán hívoket, akik Ábrahám sírjánál
imádkoztak. Nürnbergben, a német minisztereket Purin napján végezték ki.
Az Amerikai Egyesült Államok légiereje 1991-ben Purin napján kétszázezer
irakit áldozott fel. Purin napja ígérettel teljes, az utolsó Ítélet
Napja ennél is alkalmasabb a megtorlásra - a Messiás méretu
bosszúállásra. Ezt Sccoth, a lakoma napja követi, amikor a Messiás
megjelenhetik.
Mielott azonban Bush
elnököt Antikrisztusnak, vagy/és Messiásnak nyilvánítanánk még egy
körülményt meg kell vizsgálni. Beszélnek arról, hogy közvetlenül a
szeptember 11. támadásokat megelozoen, a tozsdén olyan ügyleteket
kötöttek, amelyeket belso értesülések szerint nem valószínu, hogy
megkötöttek volna. Ez különösen vonatkozik a repülotársaságok és a
biztosító intézetek részvények adásvételére. Hallottunk bizonyos
elozetes figyelmezetésekrol, a zsidó tulajdonban lévo befekteto bankokat
illetoleg. Nehezen elképzelheto egy olyan muzulmán terrorista, aki
terveit a legfontosabb zsidó ünnepek idopontjával egyeztetné. Elhiheto-e,
hogy az apokaliptikus Antikrisztus és annak kabalisztikus zsidó
tanácsadói megváltották jövojüket a New Yorki tozsdén? Az elkövetoket
mindenestre a földön járó bunözok között kell keresni és nem az ördöggel
cimborázók között. Az óvatosság azt sugallja, hogy eloször vizsgáljuk
meg az események földi okait, mielott az égiekhez fordulnánk. Brown Atya,
G.K. Chesterton hose szerint: Mielott csodát állapítanál meg, vizsgáld
meg a tárgyi bizonyítékokat.
II.
Nem valószínu, hogy Bush elnököt a zsidók manipulálják. Ez a feltevés
azon alapszik, hogy létezik egy nem-zsidó Amerika, vagyis, hogy "Az
Amerikai Egyesült Államok önmagában létezik" - amelyet a zsidók "kívülrol"
manipulálnak, s bomlasztanak. Ha így lenne, akkor ha valami csoda
folytán a zsidókat kizárnák minden nyilvános szereplésbol, az eredeti
Amerika tárulna elénk. A terrortámadást követo amerikai magatartás az
ellenkezojérol tanúskodik. Sok amerikai közéleti személy, zsidó, vagy
nem-zsidó nyilvánosan bosszút követel. " Az ilyen emberekkel csak
egyféleképen lehet bánni: Meg kell ölni néhányat közülük, még ha azok
jelenleg közvetlenül nem is részesei az eseményeknek.", jelentette ki Az
Egyesült Államok volt Állami Fotitkára Lawrence Eagelburger, aki
jelenleg annak a zsidó szervezetnek a vezetoje, amely a Németországtól
való zsidó kártérítési követeléseket intézi- évi 300 000 US dolláros
fizetésért. "Ez a huszonegyedik. század Pearl Harbor-ja. A megfelelo
válasz legyen egyszeru és gyors - meg kell ölni a fattyúkat. Egy golyó a
homlokukra, cafatokra kell loni oket, ha szükséges meg kell mérgezni
oket. Ami a városokat, és az államokat illeti, amelyek ezeket a férgeket
befogadják, bombázni kell oket, míg ko kövön nem marad", írja Steve
Dunleavy a New York Post-ban(iii) A Washington Post-ban Rich Lowry a
következoket javasolja: "Ha a földdel tesszük egyenlové Damaszkusz egy
részét, Teheránt, vagy mást, ami szükséges, akkor ez része a
megoldásnak.iv) A legádázabb idézet Ann Coultertol származik: Most nincs
annak az ideje, hogy ennek a terrortámadásnak a személy szerinti
elkövetoit felkutassuk. Meg kell szállni az országaikat, meg kell ölni a
vezetoiket, és a keresztény vallásra kell téríteni oket.(!?) Annakidején
nem voltunk felületesek, hogy csak Hitlert és fotisztjeit kutassuk fel
és büntessük meg. A német városok ellen szonyegbombázást alkalmaztunk és
polgári személyeket öltünk meg. Ez a háború. És ez háború. Ann Coulter
ezt a New York Daily Newsban(v) írta Mortimer Zuckerman újságjában.
Zuckerman, jelenleg az Amerikai zsidó szervezetek elnöki szövetségének a
vezetoje.
Az amerikai sajtónak
ez a bosszúvágyó hangvétele eltér a nyugati közéleti értekezés normáitól.
Ha megvizsgáljuk a keresztény és a muzulmán államok irodalmát, arra a
megállapításra jutunk, hogy a bosszú igen ritkán jelenik meg egy
fontosabb irodalmi alkotásban. Nikolai Gogol írt egy gótikus elbeszélést,
amelynek címe: A Borzalmas bosszú, Prosper Mérimé: "Colomba" címu
kisregényének tárgya a Korzikán meghonosodott vérbosszú. Ennyi az egész.
Az angolok a bosszút, a crickettel szemben, önmagukhoz idegennek, "angoltalannak"
tartják. A "bosszúvágy" kifejezés minden keresztény és muzulmán
kultúrában negatív értelmezésu. A zsidó kultúra azonban telítve van a
bosszú gondolatával, tekintettel arra, hogy a zsidó kultúra közvetlenül
az Ó-testamentumra épül, s hiányzik belole az Új Testamentum, vagy a
Korán, megváltói gondolata. Mi, zsidók ezt jobban tudjuk, mint bárki más.
Ezt egy briliáns amerikai újságíró, John Sack állapította meg a "Szemet
szemért" címu könyvében, amely a zsidóknak a német lakosság elleni
borzalmas bosszúját írja le a második világháborút követo idoszakban. A
könyv kínzásokról ír, törvényen kívüli gyilkosságokról, tömeges
mérgezésekrol és más borzalmakat sorol fel. Nem valószínu, hogy ez a
könyv ma megszerezheto, mert a zsidó vezeto rétegnek sikerült a könyvet
kivonni a forgalomból.
Ezek után ne
lepodjünk meg, hogy Izrael napi politikájában a bosszú elvei
érvényesülnek. A palesztinok elleni támadásaikat Peulot tagmul-nak
nevezik, - a bosszú cselekedetei. Ezeknek a cselekedeteknek az egyike
Izrael jelenlegi miniszterének, Ariel Sharonnak a nevéhez fuzodik.
Sharon és katonái 1953, október 14. Qibia helységben hatvan földmuvest
meggyilkolt, férfiakat, noket és gyermekeket. Libanonnak Izrael általi
megszállása 1982-ben bosszúból történt, Izrael londoni nagykövete ellen
elkövetett merénylet bosszúállás. Libanon megszállásakor az izraeliek
20, 000 libanonit és palesztint öltek meg. A legutóbbi palesztin lázadás
- intifada idején elkövetett palesztin ellenes terrorcselekményeket a
zsidó tulajdonban levo amerikai sajtó "büntetésnek", vagy "megtorlásnak"
nevezi. A zsidóknak a bosszúvágya túlélte a hosszú tengeren túli utat
Amerikába. A zsidók teremtették meg Hollywoodot, és Hollywood központi
mondanivalója a bosszú. Az amerikai filmipar a zsidó kollektív
tudatalatti kifejezoje, és ez nagy hatással volt az általános amerikai
lelkület kialakítására is.
Hollywood
közvetítésével a bosszúvágy behálózta az egész földet, bizonyosan
hozzájárult annak a világnak a kialakításához, amelyben élünk. Nincs
szükség külön összeesküvésre. A viszonylag kiforratlan Amerika nem volt
képes ellenállni a zsidó világszemléletnek, és ezáltal zsidó állammá
vált. Izrael idosebb novére lett. Marx Károly, Trier rabbi egyik unokája,
aki keresztényként nevelkedett 1840 - es években (!) azt írta, hogy
Amerika zsidó állammá lesz és, hogy az magáévá teszi a zsidó értékrendet;
a kapzsiságot és az elidegenülést. Ez magyarázza meg a zsidók
sikerességét is Amerikában, hiszen természetes, hogy a zsidók a saját
államukban sikeresebbek.
A fenti okfejtés
lehetové teszi, hogy megválaszoljuk elobbi kérdésünket: vajon az
Amerikai Egyesült Államok, az izraeli lobby ténykedése miatt támogatja
Izraelt, vagy pedig "amerikai nagyvállalatok tényleges érdekei miatt". A
válasz: A zsidó lobby egy mellékes és nélkülözheto létesítmény, amely az
izraeli jobb oldal érdekeit képviseli, míg az Egyesült Államok, egy
másik, nagyobb méretu zsidó állam, amelynek a közép keleten kívül is
vannak érdekeltségei. Ez a gondolatmenet nagyon sok kérdésre megadja
választ. Érthetové teszi az Izrael feltétlen támogatását pártoló
szavazatok hihetetlen magas arányát (99%). Érthetové teszi a Holocaust
múzeumok, a Holocaust tanulmányok és a Holocaust filmek végtelen
sorozatát. Megmagyarázza a zsidók központi szerepét az amerikai
társadalomban, mert napjainkban Amerika a világ eseményeinek
megítélésében a hagyományos zsidó szemlélet érvényesül: "Jó-e ez a
zsidóknak?
Érthetové válik,
hogy az Amerikai Egyesült Államok küldöttsége miért vonult ki tüntetoen
a durbani értekezletrol. G.W. Bush szembeszegült Európával és Japánnal,
amikor lemondta a Kyoto-i egyezményt. Nem törodött azzal, hogy
felbosszantja Kínát és Oroszországot, ha felmondta a Stratégiai
fegyverek használatáról szóló egyezményt. Más kérdésében azonban
meghallja parancsolójának szavát. Afrika és Ázsia érdekeinek a dölyfös
megtagadása, az Afro-amerikai közösség kérelmének sérto megtagadása, egy
igazán nemes ügynek, a fajgyulölet elleni küzdelem feladása, azt
bizonyítja, hogy Amerika Izraelnek az idosebb novére.
A közelmúltban
Vladimir Putin megkísérelte megindokolni a csecseniek elleni orosz
támadást és a Newswek-nek(vi) adott. Azt mondta, hogy a csecsen vezetok
nyilvános felhívást intéztek a zsidók megsemmisítésére. Ezzel az volt a
szándéka, hogy a csecseniek elleni háború bírálóit az antiszemitákkal
azonosítsa. Csecsenföldön tudvalevoleg nincsenek zsidók, a csecseni
vezetok kijelentése tehát lényegtelen, amennyiben az antiszemitizmust
annak eredeti értelmezésében fogjuk fel: zsidó ellenes eloítélet, vagy
fajgyulölet. Ilyen formájában az antiszemitizmus nem fordul elo többé,
amint azt másutt megírtuk (vii) , de új értelmezést nyert,
Amerika-ellenességet jelent, mint a Mc Carthy korszakban, vagy mint az
Anti-szovjetizmus Brezhnev idejében. Aki elutasítja az új amerikai
paradigmust az Egyesült Államokban, vagy bárhol a világon, az
antiszemita. Ezért van az, hogy jó szándékú zsidó eredetu személyeket,
legyen az Noam Chomsky, Woody Allen, Szent Pál apostol, vagy Marx Károly,
"antiszemitának" minosítenek. A zsidó közösségek rendszerint elzárkóznak
tolük, neveiket azonban felhasználják azoknak a céloknak a védelmében,
amelyet a zsidó eredetu"antiszemiták" bírálnak. A zsidó közösség
ilyennemu bírálata nem számít fajgyulöletnek, csak fenségsértésnek. A
közönséges fajgyulöletet a zsidó közösségek tolerálják, különösen, ha az
arabok ellen irányul (a zsidók új ellenségei), vagy a feketék ellen; (a
zsidók régi ellenségei). A volt Szovjet Unióban, a zsidók hatalmának a
tetofokán (1917 - 1937) embereket lottek agyon egy zsidó-ellenes
megjegyzésért)
Strasbourgban,
Manfred Stricker azt szerette volna elérni, hogy a helyi egyetemet
Albert Schweitzerrol nevezzék el, míg a zsidó közösség egy zsidó tudóst
ajánlott, akinek alig volt köze Strassbourghoz. A végén Manfred
Strickert hat hónap börtönbüntetésre ítélték.
A Hardward, s az
Emory egyetemen tartott eloadásaim kapcsán feltunt, hogy az egyetemisták
nem ismerik Arnold Toynbee nevét. A huszadik század hírneves angol
történelem filozófusa azt a hibát követte el, hogy a palesztinok
tragédiájáról írt. Megemlítette azt is, hogy az afrikai rabszolgaság
ugyanolyan tragédia, mint a zsidó holocaust. Emiatt kiiktatták a nevét
az amerikai köztudatból. A nyilvános értekezésnek a teljes mérvu
ellenorzése és irányítottsága magyarázza meg az amerikai (és az európai)
értelmiségiek engedelmességét. Egy értelmiségi számára elonyösebb, ha
gyermekek elleni fajtalankodással; paedophiliával vádolják, mint
antiszemitizmussal.
Az amerikai zsidó
államban, a zsidók alkotják az államvallást és annak egyházát, az
ideológiai felsoréteget. Ezzel az egyházzal szemben úgy érzem magam,
mint annak idején Voltaire, a katolikus egyházat illetoleg, amelybe bele
született: " Semmisítsétek meg a becstelent."
Az amerikai zsidó
államban a zsidók a társadalom legsikeresebb rétege. Ez a hirtelen
felemelkedés, a dicsoség és vagyon nem indokolja a mámornak és az
önteltségnek ezt a magas fokát. Ellenkezoleg, a nagyra becsült amerikai
filozófus, Immanuel Wallerstein gondolatmenetének nyomdokában, én azt
mondom, hogy napjainkban az anyagi jólét az erkölcsi bukás jele. "A
siker és a vagyon nem Isten áldásának a bizonyítéka. Nem, annak az
Istennek, aki megáldá a szegényeket. Azok, akik ma elsok a rablók között,
Isten szemében utolsók lesznek." Az éhezo milliók tömegei és a dúsgazdag
kisebbség világa erkölcstelen és keresztény-ellenes, mint Bush elnök
meghirdetett keresztes hadjárata.
Jegyzetek:
i. Kiadó: Alma/Am Oved, Tel Aviv, 2000, ISBN 965-13-1428-1
ii. NY Times, 12.9.01
iii. CNN, 9/11/01
iv. 9/12/01
v. Rich Lowry, National Review editor, to Howard Kurtz (Washington
Post, 9/13/01)
vi. 2.7.01
vii. The Third Dove
Nóé galambja